 |
 |
 |
 |
 |
| magyar | English | deutsch | italiano | espańol |
Operaház
Budapesti városkalauz:
Budapest tömegközlekedése
Budapest Metróvonalai
Budapest időjárása
Központi Vásárcsarnok
Szent István Bazilika
Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Gellért-hegy
Budapesti fürdők
Operaház
Szépművészeti Múzeum
Műcsarnok
Múzeumok és galériák
Hősök tere
Fővárosi Állat- és Növénykert
Budapesti Vidámpark
Városligeti Műjégpálya
Margitsziget
Citadella
Sziget Fesztivál
Ráday utca
Puskás Ferenc Stadion
Egyetemi Botanikus Kert (Füvészkert)
Budapest Kártya
Budapesti cukrászdák
Budapest városszerkezete
Ferihegy 1 repülőtér
Ferihegy 2 repülőtér
Légitársaságok Ferihegyen
Parkolás Budapesten
Nyilvános WC-k
Távolságok Budapesttől
Szilveszter Budapesten
Budapest légszennyezettsége
Zsebtolvajok Budapesten
Hajléktalanok Budapesten
Pénzváltás Budapesten
Hajóközlekedés Budapesten
West End City Center
Piaci szokások
A Duna Budapesten
Magyarországi turizmus
| Szállodafoglalás |
| Magyar városok |
| Programok |
| Autókölcsönzés |
| Időjárás |
Az Operaház, mely egyike Budapest legismertebb és legfontosabb műemlékeinek 1884 szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, egy fényes ünnepség keretében, melyen I. Ferenc József is részt vett. A nyitóünnepség azonban majdnem botrányba fúlt: a kíváncsi tömeg a rendőrökön átgázolva tört be az előcsarnokba, hogy megcsodálhassa a Sugár úti palotát. Az Operaházat a Bánk Bán első felvonásával, a Hunyadi László nyitányával és a Lohengrin első felvonásával nyitották meg. 1873-ban meghívásos tervpályázatot írtak ki neves magyar (Ybl Miklós, Steindl Imre, Skalnitzky Antal, Linczbauer István) és külföldi építészek (Ferdinand Felmer és Ludwig Bohnstedt) felkérésével, egy mintegy 2000 személyes operaház megtervezésére. A pályázatot Ybl Miklós terve nyerte meg, de tervein módosítani kellett, mert túllépte a 2 millió forintos keretet. Le kellett mondani a negyedik nézőtéri emeletről és az előcsarnok méretét is csökkenteni kellett.
Az Operaház építésén a Podmaniczky Frigyes vezette építőbizottság intenciói szerint csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre, kivételt csak nagyon kevés esetben tettek, de a színpadi gépezet például Bécsben készült.
Az elkészült Operaház végül a tervezett összegnél csaknem 50%-kal többe került, de Budapest ekkor Európa legmodernebb Operaházával büszkélkedhetett, egy gyönyörű barokk elemekkel díszített neoreneszánsz palotával. Az elkövetkezendő 100 évben sem volt szükség jelentősebb változtatásokra, 1895 nyarán pedig bevezették a villanyvilágítást.
Az épület felújítása 1980-ban kezdődött, a rekonstrukció során elsősorban a színpadgépezet újult meg, restaurálták a freskókat, felújították a burkolatokat, kicserélték a széksorokat, a III. emeleten visszaállították a régi cukrászdát és 1289-re csökkentették a férőhelyek számát. Így 100 éevs évfordulóján az Operaház 1984. szeptember 27-én régi fényében fogadhatta a közönséget.
A falfestményeket a magyar historizmus legjelentősebb festői készítették: Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór, a zene hatalmát és egyetemességét mutatják be. A hatalmas márványszfinxek Stróbl Alajos munkái, scak úgy, mint Liszt Feren és Erkel Ferenc portrészobrai. A díszlépcső azonnal lenyűgözi a belépőket, ez az Operaház egyik legszebb része. Itt rendezik meg minden évben Budapest egyik legjelentősebb társasági eseményét, az Operabált. Operalátogatás naponta 15.00 és 16.00 órakor van idegenvezetéssel angol, német, spanyol, olasz, francia és magyar nyelven. Iskolai szervezésű diákcsoportok valamint nyugdíjas szervezetek kedvezményt igényelhetnek. Az operaboltban klasszikus zenei cédék, képeslapok, könyvek és egyéb ajándéktárgyak kaphatók.
E-mail:
Fax: 06 1 900 9079
Minden jog fenntartva.