 |
 |
 |
 |
 |
| magyar | English | deutsch | italiano | espańol |
Magyarország nemzeti jelképei
Budapesti városkalauz
Magyarországi turizmus:
Balaton
Magyar specialitások
Magyarország nemzeti jelképei
A magyar forint
Borravaló Magyarországon
Stoppolás Magyarországon
Ajándékok Magyarországról
Forma 1 Magyarországon
Magyar ételek
Úti szótár külföldieknek
Vasúti közlekedés Magyarországon
A Posta Magyarországon
Külföldi horgászik
| Szállodafoglalás |
| Magyar városok |
| Programok |
| Autókölcsönzés |
| Időjárás |
A nemzeti jelképek jelentős szerepet töltenek be egy ország népének életében. Nem csupán a történeti folytonosság képviselői, de a lakosság nemzeti identitását is erősítik egyben. A magyar nemzeti jelképek- többek között a Szent Korona, a nemzeti Himnusz- használatáról a Magyar Köztársaság Alkotmánya rendelkezik. Magyarország két legfontosabb és legismertebb nemzeti szimbóluma a címer és a zászló.A címer: Az 1990-ben jogaiba visszahelyezett magyar történelmi címernek a századok során sok változata létezett, amelyek a nemzeti történelem sorsfordulóit tükrözik. Különböző időkben különböző uralkodók használták és alakították át saját családi vagy hatalmi jelképeikként. A ma használatban lévő úgynevezett "koronás kiscímer" hegyestalpú hasított pajzs; fő alkotóelemeinek eredete az ókori műveltséghez vezethetők vissza. A címer bal oldalában helyezkedik el a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, a kettős kereszt a zöld hármas halom aranykoronás, középső, kiemelkedő részén áll. A pajzs felső szélén a magyar Szent Korona nyugszik. A címer elemeit kezdetben külön pajzsokon ábrázolták. A legrégebbi elem a kettős kereszt, amely körülbelül nyolcszáz évvel ezelőtt lett része e nemzeti szimbólumnak: a XII. század vége felé, III. Béla vert pénzein jelentkezett először. A hármashalom jó száz évvel később jelent meg, feltehetően a nápolyi rokoni kapcsolatokkal rendelkező Anjou dinasztia útján. Eredetileg a kereszt három lábon állott, ezekből lettek a halmok. A sávok a feltételezések szerint a XII. század végén spanyol hatásra kerülhettek a címerbe, az uralkodóház egyik ottani rokoni kapcsolata alapján. Egyes vélemények szerint a négy "ezüst" sáv piros alapon a Kárpát-medence négy folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát, és a Szávát jelképezi, ezen kívül egy XVIII. századi feltételezés a hármashalmot a három legmagasabb hegységgel (Tátra, Fátra, Mátra) azonosítja. A korona mintegy hétszáz éve foglalja el helyét a címerben, s a mai magyarok szemében államiságunk ezeréves múltját, ezeréves függetlenségét jelképezi.
A nemzeti zászló: A Magyar Köztársaság zászlaja piros, fehér és zöld színű trikolor, mely három, vízszintesen futó sávból áll. Nemzeti zászlónk is hosszú fejlődés során alakult ki. Magyarország ezeréves történetében először 1848-49-ben a Habsburg-ház elnyomásával szemben kitört magyar forradalom és szabadságharc mondta ki a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát. Az addigi zászlók a szokásjog alapján formálódtak. A IX. században a magyarok- a krónikák tanúbizonysága szerint- fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. Későbbi ábrázolások az egymást követő magyar királyokat kettőskeresztes és vörös-fehér csíkozású zászlókkal mutatták. Magyarország nemzeti színei közül a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. A három szín II. Mátyás idején, 1618-ban szerepelt először együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerből került a piros és a fehér mellé. A trikolort a francia forradalom hozta divatba és tette meg a nemzeti lobogók alaptípusának. 1945 után a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer került a zászlóra. Az 1949. évi Alkotmány a címert - a hagyományokat és a történelmi jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyva- az úgynevezett népköztársasági címerrel váltotta fel.
E-mail:
Fax: 06 1 900 9079
Minden jog fenntartva.